Hogy Sandorunk miert gondolta igy, no erre maig nem tudom a valaszt. Ma vegig probaltam idezgetni a magyar ronasagrol szolo sorokat, hatha eszemb jut valami, amivel megtudom talalni a szepseget a kietlen puszta tajban...

Nem sikerult. Palencia, mostmar kijelenthetem, nem tetszik. Nincs itt semmi, csak az eddigieknel is kihaltabb varosok, siksag mig a szem ellat, csak nehany csatorna szabdalja fel a tajat. Az ut olyan mintha vonalzoval belerajzoltak volna az erdektelen videkbe, nyil egyenesen vezet a cel fele. Realizalnom kellet ezaltal, hogy mar nincs is messze a cel. Akar el is erhetem, es ha Isten, a labam, no meg az osszes korulmeny az en javamra jatszik el is fogom erni Santiago de Compostellat.

Ha viszont celba erkek, megszunik a cel, es akkor miutan fogok vajon menni. El kell kezdenem komolyan osszegezni az utat. Milyen kovek estek le rolam? Mit tanultam? At tudtam-e adni valamit masnak? Hogyan akarok celba erni? Fogok-e gyonni az ut vegen? Ha igen mit fogok mondani a papnak? Mik azok a bunok, amit elkovettem a multban masok, magam ellen? Van-e olyan dolog, amit megbantam, hogy elkovettem? Meg tudok-e bocsajtani az ellenem vetkezoknek?

Azt hiszem ezek olyan kerdesek, amit jol tennenk ha majd mindennap feltennenk magunknak, lehet ti rendszeres onvizsgalatot tartotok, en annak ellenre, hogy mindenerommel megprobalok "jo ember" lenni nagyon reg nem osszegeztem az eletem. Valahogy fontosabb dolgok jottek, vagy csak szimplan nem volt inyemre szembesulni onmagammal, a dolgokkal, az eletemmel, azzal akiva lettem.

Ha azt akarom, hogy erjen, jelentsen barmit is ez az ut, asszem itt az ido, hogy levonjam a kovetkezteteseket az elettel kapcsolatban. Talan otthon nincs meg ez az atnoszfera, de azert nagyon remelem, hogy sokmindent at tudok vinni a mindennapokba. Peldaul azt, hogy minden nap van mit unnepelni. A legkisebb eredmeny is siker, ha keresed mindig megtalalod az oromod. NAgyon remelem, hogy legalabb egy lehelletnyit haza viszek az oromombol es meg tudom osztani veletek is.

Reggel elvaltunk Dectol es Hennytol, realizaltunk asszem mind a 4-en, hogy tulsagosan ragaszkodunk egymashoz, es az utolso szakaszokon mindenkinek maganak kell vegigmennie. Gemma meg velem van, de holnap utan biztos, hogy elvalnak utjaink. Ma egy porfeszek kis faluban vagyunk, az isten hata mogott, es valami olyan megnyugvas ult ram, amit mar reg nem tapasztaltam. Tudjatok az ilyen helyeken nincs mit csinalni, es ezert muszaj hogy beszelgess. Kepzeljetek el 35 fokos hoseget, amikor egyre jobban varjak az emberek, hogy nyuljon az arnyek es vegre ki lehessen menni az utcara. A Porfeszek fogadoja elott kellemes arnyas poros utcan, a zarandokok sorba ulnek (mint verebek a droton) a poros foldon es varjak, hogy a noverke, aki egyebkent szinten zarandok, ellassa sebesult labaikat. (Isteni mazlink van, hogy o is itt szallt meg) Valtogatjak a lavrokat, eppen kinek faj jobban a laba, az teheti hosszabb idore a hosito vizbe a labat. Egy ilyen szituban adott, hogy elkezdtek beszelgetni. Am akkor derul ki az apro problemacska, hogy senki sem beszeli a masik nyelvet. Node sebaj, a kezzel-sebesult labbal valo mutogatas emberi oszton. Nos ebbol a kommunikacios csatornabol alakult ki a fozzunk egyutt spanyol tortillat (rantottat) mondat, majd a kozos borozgatas :) Zug a fejem a spanyol-olasz-angol szavaktol, de megint rettento kedves emberekkel hozott ossze a sors. Teljes a kaosz a fejemben, talan azert megis megtalalom a valaszt a kerdeseimre.

Holnap Leon, aztan megcsalom az utat 50 kilometer buszozassal, egyebkent semmikepp sem ernek oda. Majd 30 kilometer per nap, es ott a cel.

Huliana, jelentem kiprobaltuk a Zukkot, olyan este kerekedett belole, mint neked Burgosban:) Charlie ujra es ujra feltunik, hiaba o az en angyalom. Mas ismeros nincs nagyon.

Kicsit haza tekintve, ami bevallom eleg nehez, alig varom a Volgyet, remelem lesz valakinek a satraban nemi hely szamomra is.

CSokok, es bocsi a zagyvasagokert. Megyek aludni. Azert ha hazamegyek asszem vegik alszok vagy 3 napot egyhuzamban. Azert hianyzik a haza, ne aggodjatok, csak azt hiszem most kezdenek igazan ra erezni az izere ennek a vilagga megyek dolognak.

folyt kov. ha osszeszedtem kicsit magam.