Irány Bandung!
A mi koordinátorunk, Mr Lily (éltes korú úriember :) ígéretéhez híven 10.00-kor várt minket egy busszal, ami Bandungba szállított minket. Első este welcome vacsora az egyetem rektorával, második nap bemutatkozás az egyetemen, közös ebéd, harmadik nap egész egyetemes nyitó ünnepség, utána ebéd, negyedik nap kulturális körséta Bandungban, szunda kulturális bemutató, ebéd. Közben első két este Karaoke, majd Raggae koncert, tegnap egy másik koncert. A fenn maradó időben pedig őrült lakás keresgélés.
Ugyanis elsőre egy lány koliban akartak elhelyezni minket, szobánként 900.000 rúpiáért, közös mosdóval, ami hemzseg a csótányoktól, nane, ez volt az első reakció, de mostanra kicsit felűl írtam az elképzelésemet a helyzetről…
Végre egy hónapra van egy szobám (500.0000 IRD). Közel másfél hónap itt-ott csövezés után, kirakni a cuccaimat egy szekrénybe, maga a megváltás. Egy muszlim családnál lakunk Danai, görgög, és Daiana, bulgár leányzókkal. Dianaval osztozunk egy lakrészen, ami azt jelenti, hogy a házból egy bejárat van, az o szobájába, ahonnan nyílik egy fürdőszoba, a szobából nyílik az én szobám, ahonnan van egy kijárat egy mini kertre ahonnan ki lehet menni az utcára. Ez a semmiképp sem ideális megoldás. Mert folyamatosan keresztezzük egymást, ráadásul Diananak van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy folyamatosan beszél… Ma reggelre kis gekko kakikat talaltam a parnam alatt.. Fincsi!!!
Röviden azonban Bandung nagyon, NAGYON SZUPER, minden kellemetlenség, furcsaság ellenére. Szerintem az elmúlt időben kb 5 órát aludtam átlagosan, és mégsem érzem fáradtnak magam. Nagy mázlim van az emberekkel, extra aranyosak, kb olyan mintha egy nagy családként, kommunaként működnénk.
A város, ahogy mondják Jáva Párizsa, és valóban. Szinte bármit megkaphatsz, van jópár bevásárló utca, bevásárló központok, Factory Outlettek, kár, hogy szegény egyetemista vagyok... Kellemes a levegő, fúj a szél, nem izzadunk halálra, esténként kicsit lehül, akár egy könnyebb pulcsi is el kél. Az egyetem környékén egyáltalán nincsenek szúnyogok, mi fenn vagyunk egy hegyen, a város lenti részén persze tanyáznak a ki dögök!!!
Szumátra után, itt minden sokkal kultúráltabbnak hat. Itt az ankotokon (helyi busz) nem köpdösnek az emberek, csomóan beszélnek angolul (immel-ámmal). Vannak járdák, habár nem mindenhol, és a legtöbb életveszélyes.
Az egész város elég zöld.Ha kicsit lejjebb mész a fő utakról, előbukkan egy-két banán liget. A mi környékünkön gyönyörű villák vannak, zöldellő kertekkel, ami elég nagy kontraszt az eddig látottakhoz képest.
Szerencsére valünk van Yasseen, egy dél-afrikai srác, aki már volt itt egy évet, csomó helyi barátja van, leginkább művészek az STSI művészeti egyetemről. Változatos, színes emberek, nem úgy mint a mi egyetemünkön tanuló informatikusok (no offense). Ez a hét nagyon mozgalmas volt, már most be van tervezve a következő hetem is: salsa, jazz koncert, falmászás (remélem), röplabda, second-hand market...
A kaja rettentően olcsó, és finom, habár azért nagyon jól esett tegnap egy kis spanyol sajtot, szalámit, kolbászt enni, némi spanyol vörösborral. Folyamatosan friss gyümölcs turmixokat iszok, egyszerűen nem birok betellni vele, az utcán 5000 rúpiáért csinálják - kb 100 HUF. Vannak zöldség juicezok is, ebből egyenlőre csak az avokádót próbáltam, amit csokisziruppal adnak... Izgi. Már szinte mindent megeszek az utcán, kivéve a sült csirkelábakat, meg az egyébb ilyen undorítóságokat. Hasilag egyenlőre semmi sem probléma, viszont Danai a görög lány most épp lázasan fekszik otthon. Lehet a 3 hét szumátra már megedzette a gyomromat!
Azt hiszem jó hely ez a Bandung, Bandungoljatok továbbra is velem!