Asszem elerkeztem az elmelkedos szakaszba. Pamplonaig csak undorito mesztelen csigak akadtak az utunkba, majd a navarrai dombok kozott eltuntek es elobukkntak a jol megszokott eti csigak. Mivel legtobbszor a labam elott levo utszakaszt figyelem ezert roluk kezdtem el filozofalgatni :)

Szoval, a hazasoknak cipelni kell a hazat, a meztelenek viszont lehet faznak, meg hat lassuk be nagyon csunyak. Nos a csigakrol valahogy atkalandoztam a hazas, no meg a szingli emberekre. Es innen indult el a lavina, mely a vajon egyedul fogom-e leelni az eletemet vagy sem filozofalgatashoz vezetett. Vegul arra jutottam mindket csiga, teremtmeny. Egyszeri, megismetelhetetlen, mindketto el, es lehet mindketto ugy boldog, ahogy van.

Ha mar filozofalgatasnal tartunk eddig harom bolcsesseget sikerult begyujteni az uton;

1, Guardez le sourir! Orizzetek meg a mosolyt! (Ezt a 12 stoppunkbol kb a 8. emberke modta) Azota sokszor emlegetjuk.

2, A parodat, nem akkor talalod meg, ha keresed, hanem majd jonni fog, amikor kell. (Isabell, az elso zarandok tars mondta)

3, Midig vegyel kajat, amint tudsz! Nos erre magunktol jottunk ra.

A 3. pontot tovabb gondolva az ut a szuksegletekrol, igenyekrol, kivanalmakrol, vagyrol szol. Az ember felismeri, hogy a leg alapvetobb szuksegeletei micsodak. Habar az ienyek csokkenek, nagyon nagyon megterhelo tud lenni pszihologiailag, ha nincs nalad viz, ha nincs elelem, ha nem tudsz elmenni pisilni mert, nincs wc, es kietlen tajon haladsz ahol mindenki lat. Szoval, a 3 alapveto szuksegletrol mar beszeltem. Arrol viszont meg nem, hogy mennyire lecsokken a dolgokhoz valo ragaszkodasi szint, valahogy mindennek tudok orulni. A birtoklasi vagy, a zsak sulyara valo tekintettel is egyre jobban csokken.

Jelentem legyoztuk birtoklasi szenvedelyunk es megszabadultunk fejenkent 1-1 fontos de nagy, vagy sulyos dologtol. Julcsa a polifomjat, en a szeldzsekimet hagytam pamplonaban, a Should old acquaintance be forgot (tudjatok amit az amerikaiak enekelnek uj evkor) volt a gyaszdal a cuccok otthagyasanal (csak kicsit nezhettek kattantnak minket a lakotarsak, de sebaj).

A vagyrol csak annyit, hogy ha olvassatok Sherly Maclaine konyvet az utrol, no annak a fele se igaz :)

A tegnapi nap egyebkent a regenyek napja volt. Paplonabol oriasi kaptato indul a szelmalmokkal tuzdelt emelkedo fele. Ugyereztuk magunkat, mint Santio Panza es Don Quiote (Juli Santio, mert o a realista). Majd tovabb, haladtunk a hullamzo buza, arpa es egyebb mezokok, es realizaltunk, hogy mindig a sarga nyilat kell kovetni. ERgo olyan volt, mint ha Dorothyek lettunk volna akik Cansasbol setalnak, csak a piros cipello hianyzott. A harmadik regeny termeszetesen a Gyuruk ura. Olyan a taj, mint amilyennek a megyet kepzeled, majd atvalt kietlen sziklassa, mintha mordor foldjen jarnal, majd patak mellett, ligetekkel tundek foldjen vezet.

Ma Estellaba erkeztunk, csak 14 kilometert mentunk. Tegnap viszont 31-et es ezzel at leptuk a 100 kilometeres lelektani hatart :) Hihetetlen, nem? marcsak 7 x ennyi :( Ezt jol meg is unnepeltuk, nos leginkabb az elozo este borozgatasa, meg a 38 fok miatt mentunk ma ilyen keveset. Mivel nagyon koran megerkeztunk, kitalatunk, hogy elmegyunk uszodaba. Ez nem nyert, mivel az uszoda zarva volt, de sebaj, azert talaltunk egy kis fizgyujtot, amibe valami hegyi sos vizu patak folydogalt, es ebbe sikerult vegre megfurdeni. Kb indulas ota almodozunk egy jo kis medencerol. A dolog picanteriaja, hogy rajtunk kivul meg egy hippi par volt, ket eleg sotet borul munkas ficko. Akkor tavoztunk amikor megerkezett a kb 3º fos nem iden barnult gyerek csapat.

A varosok teljesen kihaltak, kiveve a legnagyobbakat, olyan mintha szellem falvakon kelnenk at. Ha valakivel megis talalkozunk, az Buen Caminot kivan. Rendkivul szep szokas.

Lehet kicsit ossze vissza fecsegek, de sok volt ma a nap. Mar csoki barna, vagy leginkabb rak voros vagyok zoknitol nadragig, a fejem, illetve a karom (vicces meztelenul). Mielott meg tobb hulyeseget hordanek ossze, befejezem mara.

Nagyon szepen koszonom a kommenteket. Valoban nagyon jo nem otthon lenni, teljesen ki kapcsol, de azert kell ehhez egyfajta orultseg.

Zsomborom, azert nagyon remelem, hogy egyszer meg leszunk szomszedok. Keressen tovabb, ezek szerint nem ez volt a magae, ja es ne felejtse a szilveszteri fogadalmait.

Agim, jo a kem halozat :)

Sun, milyen Indiaban, nem latom a leveled, kuldd ujra.

Sara, Julcsa megirta kommentben mi ujsag cernaugyileg.

A moderalos reszt nem ertem, magyarazza el valaki.

Sok CSok, oleles, tok jo itt, hianyotok.

Anyuka, te hianyzol a legjobban, siman birnad!

B

Juliana (ejtsd Huliana) y Barbara (ez meg en volnek) jelentem kezdenek betort hataslova valtozni. Ma reggel amikor hajnal fel hetkor magamra vettem a terhet, mar nem is tunt olyan neheznek. Jelzem kezdem azt hinni, hogy a hatam idomul a teherhez. Talan igy van ez a teherhordo paciknal is.

Irok egy picit arrol hogy is nez ki a zarandok elete. Eloszor is reggel 6-kor van ebresztes, es 8-ig el kell hagyni az aubergeket. Eleg kemeny, de meg lehet szokni, es legalabb arra sarkal, hogy koran indulj, kesobb ugyanis a tuzo naptol keptelenseg menni. A zarandok szallasok este 10-ig varjak a megtevedt vandort. 10-kor egyben villanyoltas is van, habar a legtobb ember azonnal elszunnyad, amint agyat er. Hat, igen eleg faraszto ez a kis seta. A seta egyebkent hajnalban a legjobb. Meg latszik a hold, kod uszik a tajon es a tavolban latod a napot elobukkanni. Akar mennyire is szeretem a napocskat, de a nap az ellensegunk most. 10-11-re mar rekkeno hoseg van. Ha az ut folyok mellett halad el, akkor elviselheto, ilyenkor Hulianaval megallunk megmosni faradt labainkat :) Mar csinaltunk labperformaszos kepet, ne aggodjatok :)

Menni valami halgatolagos torveny szerint mindenki csondben megy, senki sem obegat, csak gondolkodik, hallgatja a termeszet neszeit. Csak az amerikai zsaktalan turistak beszelgetnek hangosan. HAt igen, ok nem cipelnek terhet, ami elgondolkodtatna oket az elet dolgain...

Ha meg marad megtevendo ut a delutanra az remes. A hoseg es 20 x. kilometer minden energiajat kiveszi az embernek. A Julcsa teljesen hulyenek tartott, amikor mondtam sokan vizionalnak az uton, ehez kepest elso nap be haluzott a kietlen tajba egy kozeledo embert... :) En legtobbszor azt latom, hogy a kovetkezo kanyarban meglatom a celt.

Most jelenleg Pamplonaban vagyunk, ma csak 15 kilometert gyaologoltunk. Az az igazsag, hogy ez mar megse kottyant. Viszont azok utan, hogy tegnap alig volt vacsi, ma meg 15 kilometert kellett gyalogolnunk, mert ezeke a kedves spanyolok most unneplik valamelyik ST Juanjunkat. Elkezdtunk Spanyolul tanulni, mert alap szavak nelkul meghal a

Kedves Naplom¿

Most a spanyol billentyuzettel kell megkozdeni, de ezt viszont muszaj lesz megszokni, hogy tudja irni. Nos a normalis vagyok-e en mondat kb 120 000 x hagyta el az utobbi ket napban a szamat hulye vagyok, a jesszus milyen nehez ez a zsak, illetve nincs az az isten, hogy tovabb tudok menni kisereteben...

Larrasoana varosaba erkeztunk ma delutan, ahol kiderult, hogy nincsen semmi kaja, se etterem, se abc, vedul foztunk egy pastat, de aki kesobb ert a szallasra annak ez sem jutott. Normalisak ezek, legalabb az elozo etapnal jelezhettek volna.

Mivel mar csak 10 percem van, gyorsan osszegzem mi is tortent az elmult 4 napban. Penteken Leuvenben toltottuk az ejszakat, ami mar valoban nem ugyanaz mint regen, kicsit tobbet vartam tole, viszont Szilvi isteni spanyol borral es Kisshel fogadott minket (lazacos torta).

Majd Szombaton elindultunk Sp fele, a repter fele lekestuk az utoslo buszt ezert "sajnos" ket rettento kedves belgaval kellett kitaxiznunk. Az izgalamak azonban csak a reptreren kezdodtek. A Pau-i repter kb olyan mint Sarmellek, a semmi kozepen van, ezert meglehetosen nehez volt stoppolni a szinten semmi kozepen levo ST jean Pied de Portba. Kb 10 autos (minibusz, furgon, legenybucsu), kb 6 kilometer gyaloglas utan Sauveterre faluban adtuk fel a harcot, hogz eljussunk a kiindulo pontra. Ott viszont, pont a legjobbkor erkeztunk az ev leghosszabb napjan a falu legnagyobb unnepe van, 3000 gyertyzta gyujtanak es viccess kozepkori jelmezben tancolnak, enekelnek es elregelik a varoska tortenetet.

Sauveterreben egy zarandokokat fogado nonel szalltunk meg, es talalkoztunk elso zarandok tarsunkkal, aki franciaorszag-svajc hataratol "setal". Gondolhatjatok, o meg kevesbe normalis mint mi...

oh, mar csak 3 perc

Szoval masnap elindultunk. Megkaptuk a credentialt, meg a pecsetet. Nos, nagyon durva volt!!!!!!!!!! 10 kilos zsakkal fel 11-tol este 8-ig meneteltunk at a pirreneusokon 35 fokos hosegben. Azert megerkeztunk a szallasra, ami elkepeszto volt, egy kolostorbol alakitottak at. Este, lazac, bor, rapid courso espagnol Emiliotol es Adeletol..

MA ujabb 29 kilometer, meg vagyok halva...

De azert fantasztikus,

Irjatok, koszi a kommenteket

Puszi

b

Hat meg kell, hogy mondjam mar leuven sem a regi. De persze az is lehet, hogy en nottem fel kozben :)

Azert vicces mert amint leszalltunk Chaerleroin rogton egy volt magyar kolis lakotarsammal futottunk ossze; kb olyan erzes volt, mintha megerkeztem volna kis falumba; ahol mindig ismerosbe botlik az ember :)

Fuu; nem megy nekem ez a francia billentyuzet; remelem a sanyolok logikusabbak:

Mara tehat ennyit. Csak meg annyi; hogy Charleroin a vonatra varva sikerult szereznunk pommes frittest; azaz belga sultkrumplit andqluz szosszal; aki volt mar belgiumban az tudja miolyen jo is ez. A kalauz bacsi is igy gondolta; mert amint meglatta a gusztan gozolgo sultkrumplinkat; szeles mosoly ult ki az arcara; es engedelyt kert a vamszedesre

gondolhqtjqtok milyen abszurd volt a szituacio: Na jo; nem szenvedek tovabb:

Holnap folyt kov:

ui/koszi az uti ajandekokat; sms-eket. Leuvenrol mqjd holnap

Puszi

b

Kevesebb, mint egy hét, egészen konkrétan 4 nap van hátra a "nagy út" előtt. Hogy hova is vezet a "nagy út"? Hát ez leginkább amolyan világgá menős út lesz, melynek hivatalos keretet a Santiago Compostellát megcélzó zarándokút nyújt.

A legtöbben azt szokták megkérdezni, hogy vallásos indíttatásból vállalkozom-e a több mint 800 km-es "sétára". Nos, először 1999-ben jártam Szent Jakab sírjánál, akkor láttam a kagylóval megjelölt hátizsákok fiatalokat, akik ellepték Compostella parkjait, és hallottam, hogy van amelyikük több száz kilométert gyalogolt céljáig. Tisztelettel adóztam előttük, el sem tudtam képzelni, milyen célzattal lehet ennyit gyalogolni. Mindenesetre az arcukról áradó öröm, nyitottság, szeretet sugárzott. Akkor 1999-ben elhatároztam, hogy ezt az utat egyszer nekem is be kell járnom és egyszer az én nevemet is fel fogják olvasni a tömlyén füstös katedrálisban. Vallási célzatból? Nem feltétlenül. Vallásos embernek tartom magam, de nincsen birtokomban a hit kegyelme. Ha netán sikerülne megkapnom ezt a kegyelmet az út során, én lennék a legbolgodabb.

Nem tudom, mit várok az úttól, azt viszont tudom, hogy sokmindent fogok kapni, és csak az én nyitottságomtól függ, mi az amit közel engedek magamhoz, befogadok, vagy eltaszítok magamtól. Hálás vagyok a sorsnak, hogy boldog munkanélkülivé tett és lehetőségem nyílik, hogy világgá mennyek kicsit.

Izgulok, hogy egyedül leszek, izgulok, hogy az első két hétben nem, izgulok, hogy bírni fogom-e testileg, lelkileg, izgulok, hogy megbukom a saját magam által felállított próbán.

A barátaim fogadásokat kötnek vajon meddig jutok az úton. Nem tartom magam kitartó embernek, vajon az út mellett kitartok majd? Remélem igen, mindenesetre most nagy az elszántság, szóval csak nyugodtan, lehet növelni a téteket.

Addig is éljen a foci EB, a nyár, a szabadság, szerelem, várakozás, izgalom. Gyönyör.