Jelentem megerkeztem Fisterrraba, az azurkek Atlanti-Ocean partjara, ahol a mezon fel vad lovak legelnek, delfinek usznak a part menten, es ugy egyebkent is csodas minden!!!

Az utolso bejegyzesem ota kicsit valtozott a program. Azon a napon amikor mar csak 51, egesz pontosan 53,2 km volt hatra, elindultunk egy laza 33 km projekt tervel, de a kilometerek csak ketyegtek ketyegtek, es ugy ereztuk, vonz minket az ut, az ido ropult, keptelenseg volt megallni, amikor tudtam, hogy kevesebb mint 20 km van a celig. Szoval meg szombaton ugy dontottunk, most mar nincs megalas, irany a cel. Igy kb este 7-re el is ertuk a varvavart SANTIAGO tablat. Nem tudom elmondani az erzest. Teljesen kimerulten lepdeltem, amikor athaladtam atleptem a varoshatart, egy auto hosszan dudalt nekunk, en felemeltem a karom, gyozelmet ereztem, eljeneztem, es eskuszom egy olimpiai bajnok nem el at nagyobb oromot, mint en, amikor beleptem A varosba. Onnantol kezdve az utolso 4 kilometer a katedralisig euforikus hangulatban telt.

Belepni a katedralisba, csak fokozta az egyebkent is tul csordulo erzelmeket. Leultem, pont kezdodott a mise, tenyerembe temettem az arcom, szemembol patakokban folytak a konnyek, hagtalanul szipogtam... Soha eletemben nem volt meg reszem ilyen meghato miseben. 

Megjegyzem annyira kivoltam merulve, hogy az allos reszeknek Dec fogta a kezem, ugyanis annyira remegett a labam, hogy nem birtam tartani magam, es felt, hogy elesem :) Amikor elertuk a szallast arra sem volt energiam, hogy elmennyek vacsorazni, gyorsan felhivtam Anyukat, es beajultam az agyba. Hihetetlen, hogy megcsinaltam, ahoz kepest, hogy majdnem feladtam Burgosnal. CSodas, egyszeruen csodas, euforikus elmeny, olyan amilyet nem lehet leirni, szavakba onteni, csak atelni lehet.

Tegnap elindultam Fisterre fele, es amikor kiertunk a varosbol Hennyvel talalkoztunk, a ven, holland tengeri medvevel, azt hittem joval elottem van ezert, valami iszonyatosan megorultunk egymasnak. Izgalmas, hogy soha, soha nem tudhatod kit vet eled az ut.

Ma egy ujabb 33 km utan, felismertem, hogy sajat labon biztos, hogy nem jutok ki az oceanhoz, ezert kenytelenul, fajon bucsut vettem a kis pajtasoktol, akiket pont aznap ismertem meg, mikor Huliana elhagyott es taxiba szalltam, az utolso 27 kilometerre. Ami vicces, hogy nem tudom miert de teljesen felkavarodott a gyomrom a kanyargos utaktol. Egy francia holgy utazott velem a fisterre elotti faluig, amikor megalt a taxis a 4 csillagos hotel elott, ahol kitettuk a nenit, szo szeint mint a Taxi filmben kicsaptam az ajtot es lehanytam a szallo kapujaba. CSak egy aprocskat volt kinos, ugy tunik nekem ezek a hanyos sztorik jutnak az eletbol :) A taxis kicsit felve elokeszitett egy zacskot, es aprocskat ovatosabban vezetett le a partra:)

Most megvacsorazok es kisetalok a 4 kilometerre levo vilagitotoronyhoz megnezni a naplementet a vilag vegen, egyben az "en el caminom" vegen.  Elegetem a hasznalhatalanna valt ruhadarabjaimat es holnap "megtisztulva" terek vissza Santiagoba. Azt hiszem ez is hasonlo kepp leirhatatlan erzes lesz.

NAgyon koszonom, hogy velem tartottatok, tamogadtatok. Harom nap, es otthon talalkozunk. Addig is vigyazzatok magatokra. Sok sok puszi.

b

Hihetetlen nem igaz?

Higgyetek el atlepni a 100 kilometer kovet valami egeszen fantasztikus volt. KB az utolso 200 kilometernel minden feledik kilometeret kooszlop jelzi, olyan mint egy nagyon hosszura elnyujtott visszaszamlalas. Tikk-takk ketyeg az ido... Ketyegnek a kilometerek es az ember eszre se veszi de mindjart celba er.

Megmondom oszinten, hogy a Cruz Ferro utan mar ugy ereztem nagyon nagyon konnyen menni fog a dolog. De tegnap, miutan elertem a szazas kovet, hihetetlen faradsag uralkodott el rajtam. Mintha minden izmom sajogna, teljesen kaba voltam, es nagyon rossz eloerzetem volt. Portomarinba beerve meglattam egy hihetetlenul gusztustalan kertitorpet, amit muszaj volt lefotoznom, de a nagy koncentralasban sikerult egy jo nagyot esnem. Szerencsere lett semmi komolyabb bajom, de a tobbiek amikor oda rohantak hozzam nem ertettek miert ulok a foldon es itatom nagy hevvel az egereket. Nos Hulikam sikerult megolnom a fenykepezo gepedet. Ezer bocsanat, de amit haza erek veszek neked egy masikat, kerlek nezd ki addig.

A balszerencse sorozat nem ert veget, elhagytam egy szarado bugyit, magamra ontottem egy pohar bort, osszetortem a szappan tartomat, es kidontottem a zuhanyzo ajtajat... :) Mindezek utan ugy ereztem le kell ulnom kicsit gondolkodni. Azt hiszem elfaradtam, mind mentalisan, mind fizikailag. Nem biztos, hogy kepes lennek kigyalogolni a tengerpartra, de azert COmpostellaig meg elgyalogolok. Ha minden igaz 20. vasarnap erkezunk be, es igy lathatjuk majd a 12-es misen az orias fustolot mukodesben. Ez egy santiagoi nevezetesseg, a hatalmas futulot, csak vasarnaponkent es ST Jakab napjan hozzak mukodesbe, es az egesz fo hajon belengetik. Mar alig varom. 

Hihetetlen hogy itt lehetek, es hogy eddig eljutottam. Nagyon szepen koszonom nektek a tamogatasotokat, az smseket, kommenteket, emaileket, higgyetek el nagyon nagyon orultem mindenki kommentjenek.

Lassuk, mi is tortent az elmult par napban. ELoszor is abszolult erezheto, hogy a finisben vagyunk, mert ponferrada utan a zarandokok mintha gonba mod megsokasodtak volna. Az utolso 100 elott megtriplazodtak minimum. Ez eleg rossz, mert kb olyan erzesem van neha, mintha hatalmas iskolai csoportokkal talalkoznank, kicsit megvaltoztatjak a harsany tinedzserek az ut milliojet. De asszem mar mar sikerult kizarnom a fejembol a veluk kapcsolatos "melegebb eghajlatokra valo elkuldos" gondolatokat. Egyetlen problema, hogy a szallasok meg vannak telve mire oda erek, ezert az utobbi par napban kb dupla annyit koltottem mint eddig. Eleg rossz erzes, de kezdek kifogyni a kis penzembol, es ez elegge vissza repitett, a mi kis magyar valosagunkba... Mi lesz otthon, lesz-e munkam, (jo munkam), stb...

KB 150 kilometerrel a cel elott lep be a zarandok Galiciaba, egeszen olyan erzem mintha egy masik orszagba erkeznel. Gyonyoru hegyek, kristalytiszta levego. A falvakban mintha meg allt volna az ido, vagy leginkabb mintha a keltak ota nem hoztak volna semmi valtozast az itt athaladok. Mindenhol tehenek legelnek, ovatosnak kell lenni veluk, mert gyakran terelgetik oket errol-arra, es az osveny eleg keskeny. Mondanom sem kell varosi lany letemre, kisebb szivbaj jon ram, ha szembe kell mennem 50 hatalmas joszaggal egy masfel meter szeles kofallal korulvett uton. Kicsit olyan erzes fog el, mintha pamplonaban lennek a bikafuttatason. (Tudom ezek tehenek, de higgyetek el tenyleg rettento felelmetesek).  Az ut masodik legmagasabb pontja a Gall O Ceberio, kb 1260 meter magas, gyonyoru panoramaval a videkre. A varoskaban osi kelta zsuppfedeles hazaz alnak, kelta zene szol, gyonyoru kiserteties 9. szazadi templom all. Ir baratunk szerint, tisztara olyan Gallicia mintha Irorszagban lennenk, es tenyleg. Ha lejjebb ereszkedik az ember, a birtokokat granit szinu ko fal veszi korul, a fu zoldel, a nagy hoseg ellenere. Az utat szegelyezo falat moha lepi, a fak... Oh azok valami egeszen fantasztikusak, mintha elvarazsolt erdoben jarnal. Indak veszik korul oket, mintha olelkezneken, neha nem lepodnek meg, ha egyik masik megelevenedne. A talaj a malaghittol neha kristalyosan csillog, valami elkepesztoen gyonyoru.

Meg mindig Deccel, Gemmaval, es egy Sabine nevu leanyzoval setalok, hihetetlen, hogy pont aznap ismertem meg oket, amikor Julika elhagyott, azt hiszem ez a sors keze. Vigyazunk egymasra, bevarjuk egymast, foglalunk egymasnak szallast, ha van... Nehez lesz toluk elszakadni.

Ujfenn lejart az idom.

Remelem Copmostellabol, vagy Finisterrebol meg be tudok jelentkezni. Ha netan nem 24. otthon!!!! Jip`ppi Juhhh

Elnezest a nagy kihagyasert, de nem nagyon akadt utamba olyan hely, ahol internetet tudtam volna hasznalni. Na meg egy kicsit jo is volt elszakadni a kommunikacios csatornaktol.

Jelentem Kb 180 kilometer van meg hatra, ahogy Szilvi fogalmazott ez, amolyan utolso 50 m. Hihetetlen, hogy tul vagyok tobb mint 600 kilometeren, es azt hiszem tul vagyok az ut legfontosabb allomasan is. Hogy mi is az a Cruz Ferro, rovidesen kiderul, de elobb lassuk kicsit merre jartam az elmult par napban. Szoval Leon utan megvaltozik a taj. Feltunnek az elso kisebb dombok, majd Astorganal a komolyabb hegyek is elobukkannak. Hihetetlen elmeny hegyet latni, 4-5 nap total sikon valo meneteles utan. Hihetetlen de megvaltozott meg a levego is. Szarazabb lett, a falvak terep szinuek. Agyag, terrakotta, hamuszurke, epp olyan mint az adott videk talaj szine, neha nehez is eszre venni oket a tavolban ugy beleolvadnak a kornyezetukbe. Astorga elott nagyon gyakoriak voltak a vajogbol keszult hazak, ezekre a telepulesekre az volt jellemzo, hogy ezer es ezer fecske korozott felettuk, es hangos csiviteles ovezte oket. Nem csak fecskek vannak, de minden templom tornyon, magasabb ponton golyak feszkelnek, ugy tunik nagyon szeretik ezt a videket. (Nincsenek ezzel egyedul :)

Astorga a romai birodalom alatt is fontos varos volt, az ezust ut egyik kiemelkedo allomasanak szamitott, ezert messzirol feltunnek a fallal korulvett vonalak. CSodas szekesegyhaz illetve egy Gaudi altal ujra epitett puspokipalota a nevezetesebb latnivalok. A Gaudi haz hihetetlen, itt gyujtottek ossze az elcamino osszes letezo kegytargyat, ereklyejet. (Gusztustalanok, de maga a haz, mint minden GAudi lenyugozo).

Es miutan elhagytam Astorgat vegre elkezdtek kozeledni azok a bizonyos magas hegyek, es mar-mar sejtheto volt melyiken lesz a Cruz Ferro. A Vas kereszt, evszazadok ota fontos allomas. A zarandokok legtobbje otthonrol hoz kovet magaval, mely a szomorusagat, terheit jelkepezi, es a vaskereszt tovebem teszi le haggya ott vegleg banatat. En nem hoztam magammal kovet, de jo ideje elrejtettem a zsebembe 3 aprobb kovet, hogy en is ott hagyhassam oket a keresztnel. Az utolso nap teljesen egyedul mentem, megprobaltam minden erommel a banataira, serelmeimre, szomorusagomra, terheimre gondolni, es habar megfogalmazodott bennem mik bantanak, valahogy mindenrol megoldasok, jo dolgok, oromok, szep emlekek jutottak eszembe. Annyira intenziven porgott az agyam, mint talan meg soha, lefutottak elottem eddigi eletem kepei, egyuttal lattam a vagyott jovot. Az uton eddig haromszor gyultek szemembe konnyek, egyszer amikor a nagypapamrol beszeltem, egyszer amikor az apukamrol, es akkor amikor meglattam a CRuz Ferrot. Belem hasitott a felismeres, hogy ezert vagyok itt, ezert jottem, ezt akartam... Egyuttal talan itt a vege, es a tobbi mar csak levezetes, amolyan oromjatek lesz.

Letettem a koveimet, majd szarnyakat kapva lemeneteltem 40 kilometert Ponferradaig a csodasan zoldelo mezok, mez illatu sarga viragok, es a levendula illatu lila viragok kozott. NEm is ereztem a zsakot, a meleget, a szarazsagot csak szalltam, szalltam egyre tovabb. Ponferradaba azonban felismertem meglatva a "202 kilometer van hatra" tablat, hogy mindjart a vegere erek. Ez a 200 mar mar semminek tunik. Hihetetlen.

Ponferradatol olyan a taj, mintha Badacsony kornyeken setalnak, vege lathatalan szollo foldek, terrakotta talaj, es hihetetlen forrosag. De nem banom, ki kell elvezni minden pillanatot meg az uton, es e szerint kicsit carpe diem hangulatban  is vagyok. MA Villafrancaban alszom, ami ket nagyobbacska hegy kozott, egy szuk volgyben huzodik, csodas var, templom, ami kell es nagyon remelem egy nagyon finom zarandok vacsora lesz meg a mai program.

Kis pikanteria: az ut tele van rettento edes melegekkel. Tegnap elott egy meleg olsz par fozott nekunk vacsorat, szakacs volt az egyik, roberto, es olyan isteni palacsintat sutott, csak mintha otthon lettem volna. MAjd egyutt setaltam egy 64 eves holland meleg pasival, es ma 3 meleg leanyzoval alszom egyutt (no nem ugy... :) hat ha valamit akkor ezt nem gondoltam volna az utrol. Ami a lenyeg az egeszben, hogy soha soha nem lehet tudni kit hoz az utadba a sors. Megis itt, mindenki egyenlo, mindenki aubergekbe lakik, emeletes agyon alszik, ugyanazt a zarandok menut eszi.  Ez azert jo, mert voltam itt egyutt egyetemi pofesszorokkal, acsokkal, kamionsoforokkel, mernokokkel, orvosokkal, olyan emberekkel akik egyebkent valoszinuleg soha nem akadtak volna utamba, de az uton minden lehetseges. Es az emberek szinessege, a legkevesbe sem zavaro, csak meg teljesebbe teszi az ozkepet.

Sajnos lejart az odom, mennem kell, puszi

b

Ismeritek remelem mindannyian a legendas Forest Gump hasonlatot. "Az elet olyan mint egy doboz bonbon, soha nem tudhatod milyet veszel ki". Agi baratosnem szokta mindenre mondani, hogy "hat igen, ez egy ilyen suti". Tetszik a gondolat, hogy az eletet valami edeshez hasonlitsuk. Vegso soron, akarmilyen kemeny dolgokat is hoz az utadba, az elet egy suti, tehat vegeredmenyben edesnek kell lennie, nem?

Elertem Leont, de ugy dontottem nem szallok fel a buszra, megprobalom nem megcsalni az utat es beerni a celba sajat erombol, sajat labon. Jelentem nagy nagy hiba volt nem szallni buszra Leon elott. Az ut ugyanis (ertsd szo szerint) az autopalyan vezet. Eleg komoly halal felelmem volt, ahogy a tobb tonnas kamionok elhuztak mellettem, es mindegyik szelet a boromon ereztem. Tegnap eleg keson indultam es az autopalya meg duplan ontotta magabol a forrosagot. Leon elott feltunnek hala istennek a dombok, de a talaj csak szarazabb lesz. Porosoan, faradtan, tikkadt szajjal bandukoltam, halalfelelmemben, es arra gondoltam vegulis, ha most elcsap egy kamion es meghalok, legalabb elmondhatom az itelo szek elott, hogy mielott meghaltam kerestem Istent. (Vagy valami/valaki hasonlot) Ez a gondolat ugy megnyugtatott, hogy gyorsan elovettem Hulianan mp3 lejatszojat, es a motorzajt egy csapasra felvaltotta Andrea Botcelli. NEm igazan tudom, miert vagyok annyira rakattanva, de innentol kezdve ugy setaltam, mint aki szarnyakat kapott. CSak egy "kicsit" hokkentem meg, amikor a nyil azt mutatta, hogy kelljek at az autopalyan, es csak "kicsit" viselt meg, hogy kb 10 percig a ket sav kozott imadkoztam az eletemert, mire atszaladtam a meg mindig nem teljesen egeszseges labammal. De hat vegeredmenyben biztam az Utban, es valoban nem tortent semmi bajom.

A lenyeg megerkeztem Leonba, ami eddig a kedvenc varosom. Es ami azt illeti nem azt hozta, amit vartam, de sokat kaptam tole. (bonbon). Arra gondoltam, ujra talalkozok egy ket ismerossel, mar meg is beszeltuk, hogy majd milyen jot sorozunk, arra is szamitottam, hogy osszefutok Hulika katonajaval, de egeszen maskepp alakult. Rossz aubergebe mentem, nem oda, ahol megbeszeltuk a talalkat. Kiderult, hogy ez egy benedek rendi apacazarda, szeparalt dormitoriukokkal, es ami a leg varatlanabbul ert 9.30-ra vissza kellett menni a zardaba. Kicsit haragudtam a kis pingvinekre (az apacakat ertsd ez alaltt), mivel ugy ereztem, hogy ezzel probalnak kotelezni arra, hogy reszt vegyel az esti imadsagon. De miutan mar jo reg nem jutottam el egy teljes misere gondoltam azert legalabb az esti imadsagon reszt veszek.

Es most jon a hihetetlen resz. Tudjatok eleg homalyosan latok tavolra, megis miutan bementunk a kapolnaba es leultunk, az apacak sorai kozott, egy civil ruhas alakot veltem felfedezni, akinek a tartasa, ruhazata, mozdulatai, frizuraja kisertetiesen emlekeztetett volt osztalyfonokunk Tobisch Marta furcsa fizimiskajara :). Koztudottan, rossz szemem miatt, eloszor azt gondoltam, csak a kepzeletem jatszik velem. Az aldasnak vege szakadt, majd az apacak szep pingvinsorba elvonultak, o nem is nezett a tomeg fele. Azert gondoltam, csak megkerdezem, hogy lehetsege-e a dolog, es lasd csodat a nover rogton szaladt Marta utan, hogy udvozolni tudjuk egymast. Adszurd!!! Teljes egeszeben hihetetlen!!!!

Mint utobb kiderult, miutan mi elballagtunk belepett egy szerzetes rendbe, es most egy honapig a benedek redni apacak vendegszeretetet elvezi, nemi spanyol tanulas vegett. Lathatolag orult nekem, es buszke volt ram. En is hihetetlenul boldog voltam, de kb most sem hiszem el, hogy a veleltlenek egy egy ilyen talalkozashoz vezethetnek.

Ma nem mentem tul sokat, mert megint az autout mellett vezetett az ut, es rettentoen meleg volt. Es mivel bevartam az ir sracot, csak nagyon keson kezdtunk el gyalogolni. Kb fel uton lehetek Leon es Astorga kozott.

Hangsulyosan, szivbol, igazan szeretnem megkoszonni a kommenteket, a leveleket, smsekt. Tenyleg nem tudom elmondani mennyire jol esnek. Egyuttal szeretnek elnezest kerni, hogy nem erdeklodom, nem valaszolok. Mindenkinek igerem otthon minden kimaradt beszelgeteset bepotolunk, es mivel Ti eleg sokmindent tudtok rolam, nem kell sokmindent mondanom, hanem majd szepen hallgatom, hogy Veletek mi tortent.

Mara ennyit! Tanulsag soha se lehet tudni mit hoz az elet, ha pozitival allsz hozza biztos hogy sutit hoz, es nem keseruseget!

Sok sutit, bonbont midenkinek.

csokok

b

ja, Leon fantasztikus, a katedralis maga a csoda, nem csoda hat, hogy a kozepkorban vallasosak voltak az emberek, en a mai fejemmel nehezen tudom elkepzelni, hogy az ember isteni segitseg nelkul ilyet alkosson. Mennyei.

Hogy Sandorunk miert gondolta igy, no erre maig nem tudom a valaszt. Ma vegig probaltam idezgetni a magyar ronasagrol szolo sorokat, hatha eszemb jut valami, amivel megtudom talalni a szepseget a kietlen puszta tajban...

Nem sikerult. Palencia, mostmar kijelenthetem, nem tetszik. Nincs itt semmi, csak az eddigieknel is kihaltabb varosok, siksag mig a szem ellat, csak nehany csatorna szabdalja fel a tajat. Az ut olyan mintha vonalzoval belerajzoltak volna az erdektelen videkbe, nyil egyenesen vezet a cel fele. Realizalnom kellet ezaltal, hogy mar nincs is messze a cel. Akar el is erhetem, es ha Isten, a labam, no meg az osszes korulmeny az en javamra jatszik el is fogom erni Santiago de Compostellat.

Ha viszont celba erkek, megszunik a cel, es akkor miutan fogok vajon menni. El kell kezdenem komolyan osszegezni az utat. Milyen kovek estek le rolam? Mit tanultam? At tudtam-e adni valamit masnak? Hogyan akarok celba erni? Fogok-e gyonni az ut vegen? Ha igen mit fogok mondani a papnak? Mik azok a bunok, amit elkovettem a multban masok, magam ellen? Van-e olyan dolog, amit megbantam, hogy elkovettem? Meg tudok-e bocsajtani az ellenem vetkezoknek?

Azt hiszem ezek olyan kerdesek, amit jol tennenk ha majd mindennap feltennenk magunknak, lehet ti rendszeres onvizsgalatot tartotok, en annak ellenre, hogy mindenerommel megprobalok "jo ember" lenni nagyon reg nem osszegeztem az eletem. Valahogy fontosabb dolgok jottek, vagy csak szimplan nem volt inyemre szembesulni onmagammal, a dolgokkal, az eletemmel, azzal akiva lettem.

Ha azt akarom, hogy erjen, jelentsen barmit is ez az ut, asszem itt az ido, hogy levonjam a kovetkezteteseket az elettel kapcsolatban. Talan otthon nincs meg ez az atnoszfera, de azert nagyon remelem, hogy sokmindent at tudok vinni a mindennapokba. Peldaul azt, hogy minden nap van mit unnepelni. A legkisebb eredmeny is siker, ha keresed mindig megtalalod az oromod. NAgyon remelem, hogy legalabb egy lehelletnyit haza viszek az oromombol es meg tudom osztani veletek is.

Reggel elvaltunk Dectol es Hennytol, realizaltunk asszem mind a 4-en, hogy tulsagosan ragaszkodunk egymashoz, es az utolso szakaszokon mindenkinek maganak kell vegigmennie. Gemma meg velem van, de holnap utan biztos, hogy elvalnak utjaink. Ma egy porfeszek kis faluban vagyunk, az isten hata mogott, es valami olyan megnyugvas ult ram, amit mar reg nem tapasztaltam. Tudjatok az ilyen helyeken nincs mit csinalni, es ezert muszaj hogy beszelgess. Kepzeljetek el 35 fokos hoseget, amikor egyre jobban varjak az emberek, hogy nyuljon az arnyek es vegre ki lehessen menni az utcara. A Porfeszek fogadoja elott kellemes arnyas poros utcan, a zarandokok sorba ulnek (mint verebek a droton) a poros foldon es varjak, hogy a noverke, aki egyebkent szinten zarandok, ellassa sebesult labaikat. (Isteni mazlink van, hogy o is itt szallt meg) Valtogatjak a lavrokat, eppen kinek faj jobban a laba, az teheti hosszabb idore a hosito vizbe a labat. Egy ilyen szituban adott, hogy elkezdtek beszelgetni. Am akkor derul ki az apro problemacska, hogy senki sem beszeli a masik nyelvet. Node sebaj, a kezzel-sebesult labbal valo mutogatas emberi oszton. Nos ebbol a kommunikacios csatornabol alakult ki a fozzunk egyutt spanyol tortillat (rantottat) mondat, majd a kozos borozgatas :) Zug a fejem a spanyol-olasz-angol szavaktol, de megint rettento kedves emberekkel hozott ossze a sors. Teljes a kaosz a fejemben, talan azert megis megtalalom a valaszt a kerdeseimre.

Holnap Leon, aztan megcsalom az utat 50 kilometer buszozassal, egyebkent semmikepp sem ernek oda. Majd 30 kilometer per nap, es ott a cel.

Huliana, jelentem kiprobaltuk a Zukkot, olyan este kerekedett belole, mint neked Burgosban:) Charlie ujra es ujra feltunik, hiaba o az en angyalom. Mas ismeros nincs nagyon.

Kicsit haza tekintve, ami bevallom eleg nehez, alig varom a Volgyet, remelem lesz valakinek a satraban nemi hely szamomra is.

CSokok, es bocsi a zagyvasagokert. Megyek aludni. Azert ha hazamegyek asszem vegik alszok vagy 3 napot egyhuzamban. Azert hianyzik a haza, ne aggodjatok, csak azt hiszem most kezdenek igazan ra erezni az izere ennek a vilagga megyek dolognak.

folyt kov. ha osszeszedtem kicsit magam.

FEL UTOIN VAGYOK!!!!!!!!! :))))))))) MAr csak 420 kili:))))))))) !!!!!!!!!!! Jesszz!!!!!!

Ok, az elejen nagyon feltem, hogy mi lesz, teljensen el voltam keseredve, hiszen a Vissza a vadonba cimu fimbol mar jol tudjuk, hogy az orom csak akkor igazi, ha megosztjuk valakivel. Mindenkinek ajanlom remek film, sokszor eszembe jutott ez a mondas mielott eljottem volna az utra. De azt gondolom, vannak dolgok, amit magadnak kell megelned.

Tehat, egeszen mas egyedul, asszem a legjobb szo az, hogy MAS. Julcsaval biztonsagban ereztem magam. Nem erezrtem szukseget, hogy feltetlenul kontaktust teremtsek, beszelgessek az "elet nagy dolgairol" vadidegenekkel. Bezzeg most! Igazabol most sem erzem szukseget. Csak valahogy igy hozta a sors. Miutan Huliana felszallt a buszra Castrojerizben, fel gyalogoltam a volgybol a mezetara, kietlen volt a taj, fujt a szel, gyultek a felhok, csak ugy mint a szememben a konnyek... Majd egy hihetetlen bekesseg erzes fogott el, rajottem, hogy ahhoz kepest azt hittem nem tudom folytatni a labam miatt, ujra uton vagyok. Abbol milyen szomoru volt Julcsa, hogy haza kellett mennie, radobbentem mennyire jo nekem, hogy itt lehetek, hogy folytathatom.

Az elso pihenom 12 kilometer utan volt, ahol veletlenul beukkantottam egy volt zarandok korhazba, egy rettento edes pasi fogadott, aki valami erdekes testveriseg tagja, es a furcsa Armani szemuvegerol messzirol orditott, hogy olasz. O kicsit csodalkozott, hogy rogton kitalatam, mindesetre isteni kaveval kinalt. Akkor mar tudtam, hogy nagy baj nem lehet. Egy ir sraccal mentem aznap eleg sokat, es vegre sikerult tul sarnyalnom a 20 kilometert, 26 jessz, megtaltosodtam. MEg aznap este mar nem is tudom hogyan egy mar osszekovacsolodott 3 fos kis tarsasaghoz csatlakoztam nemi sorozes erejeig. Valahogy rogton befogadtak, elkezted ragaszkodni hozzam, igazabol nem is ertem, hogy miert.

Azota veluk jovok, es a kilometerek mintha elperoltek volna, hihetetlen, soha nem gondoltam, hogy kepes vagyok ennyit pofazni. Hadd irjak nehant sort roluk.

Henny, holland kamion sofor. 45 eves most valt el a felesegetol, a munkaja mar nem nagyon elegitette ki, boldogtalan volt, nem nagyon talalta onmagat, ezert ugy dontott elgyalogol Hollandiabol Satiagoba, tobb mint ket honapja van uton. Hihetetlen ficko, eloszor talan kicsit egyszerunek hat, de aztan radobben az ember mekkora szive van.

Gemma, egy angol lany aki 10 eve New Zeelandon el egy csodallatos parton, fizikoterapeuta. Istenien masziroz, csodat tett a labaimmal. MEllesleg a hosszas beszelgetesekbol kiderult, hogy 6 eve egy lannyal el egyutt, es most valsagban van a kapcsolatuk.

Dec, egy tipikus ir. Vicces, vedeli a sort, oszinte, kritikus, imadja huzni az emberket. Ha kicsit kozelebb enged magahoz, kiderul hogy olyan mely erzesu emberrol van szo, akivel kevesszer talalkozik az ember. SOkaig nem ertettem miert van allandoan hosszu nadragban, majd kiderult, hogy ket eve volt egy olyan sulyos motorbalesete, hogy majdnem elvesztette a labat. Darabonkent raktak ossze, totalisan szet van roncsolodva, nem egy szep latvany.

Hogy miert irtam le ezeket? Ez az ut olyan mint a nevtelen alkoholistak klubbja. Olyan mint egy terapia kicsit kattant embereknek. Termeszetesen udvariasan senki sem kerdezi meg a masikat miert van itt. Mindenkinek van egy "upper reason", amit eloszor elmond. Aztan szepen lassan kideulnek az igazi tragediak (deeper reason). Hihetetlen eletutakat ismer meg az ember, es kicsit mindenkivel eggye valik. Azt hiszem nem kene nagyon ragaszkodnom hozzajuk, inkabb tobb emberrel kene hasonlo mely beszelgetesekbe elegyedni, de azt vettem eszre mind ragaszkodnak, talan azert mert ismerik egymas l"elke feneket" A kis mocskos dolgokat, amit az ember csak jo sok bor utan mond el egy baratnak is, vagy leginkabb csak egy ismeretlennel oszt meg.

Azota egyebkent mar Palencia tartomanyban vagyok, Sahagun varosaban. PAlencia nem annyira szep, mint Burgos, vagy Navarra volt. Az egyetllen erdekes dolog az a kasztiliai csatorna volt, amivel parhuzamosan haladt az ut egy darabon, errol azt kell tudni, hogy a kozepkorban osszekottetes volt egeszen Bruggel, Belgiumban. Ahogy a belga csatornak lezarultak, ugy vesztette el jelentoseget ez a kornyek is kereskedelmileg.

Talan, ami meg erdekes lehet, ma van St Fermin napja. A reggeli elso 10 kilometer utan epp beestunk egy barba egy forro kavera, amikor lattuk, hogy az emberek vissza fele szamolnak es mereven nezik a tv-t. Realizaltuk, hogy epp akkor kezdodott a papplonai bika futtatas. ( vagy inkabb ember futtatas, futas az eletedert, agogy tetszik) Az egesz kb 4 percig tartott, de valami felelmetes erzes volt vegig nezni elo kozvetitesben, azt amirol olyan sokat hallottam, es csak par napja, magam is azokon a szuk utcakon setaltam. NEm tudom, hanyan de rengetegen megserultek, felelmetes volt nezni a felduhodott bikakat, hogyan oklelik, tapossak az embereket. Meg kell hagyni a spanyol, tenyleg egy orult nemzet, de ahogy neztem, ahogy nezik a futamot, valahogy megertettem miert is csinaljak. Az egesz olyan osinek, osztonosnek hatott.

Most lefagyott az ujjam, szoval befejezem. Azert fagyott le mert egy 11. szazadi templombol atalakitott szallason vagyok, ahol dermesztoen hideg van, nincs meleg viz, de azert felelmetes az atnoszfera, tudjatok ter-ido kontinuum...

CSok mindenkinek! Batoritsatok Hulinanat, hogy nem olyan rossz otthon. NAgyon hianyzol Hulika!

Pussz

b

Bizony, bizony letelt az a ket het, amikor egyutt rottuk a kilometereket. Julcsa holnap elhagy, felul a buszra, majd Madrid, onnan meg haza. Bevallom nagyon sajnalom, hogy elmegy felek egyedul maradni itt a nagy mezeta kellos kozepen... Nagyon jo tars volt, de tenyleg. Kicsit irigykedem is, hogy o majd OTTHON lehet, eheti anyu husleveset, buszra szallhat, nem KELL tovabb mennie.

NEm mintha nekem kene, de ez olyan mint egy veszelyes drog, ha egyszer ra kattan az ember, az ut beszippantja es egyszeruen lehetetlen nem tovabb menni. Habar az utobbi 3 napban nem egyszer fordult elo a fejemben, hogy feladom. Jo is, hogy nem volt internet lehetoseg, mert valoszinuleg eleg negativ bejegyzesek szulettek volna. Az a helyzet, hogy megfazas nem sulyosbodott, de a laban az elegge faj. Valami csonthartya gyulladast sikerult beszerezni, es ezert nem tudok csak napi 20-at menni. Ez rettentoen rossz, mert szivemszerint mennek, csak a labam nem visz tovabb... Remeljuk azert par nap mulva rendbe jon. Mindenki azt mondja meg kene allni pihentetni, de hat itt nincs megallas, vonz az ut! Tartok tole, hogy ezt csak Huliana erti.

Merre is jartunk mostanaban, ja igen a medences, isteni Beloradonal hagytuk abba. No Saint Juan de Ortega kolostoraban toltottunk egy ejszakat. A roman-gotikus kolostor arrol hires, hogy minden tavasz es osz fordulon a nap pont ugy esik az egyik oszlopfore, hogy megvilagitja az angyali jelenest. CSodallatos mernoki remeknek tartjak. Vegre hegyek kozott voltunk kicsit, erdok, kepzeljhetek meg kabocak is voltak :) Eleg csondes egy hely volt ez, a semmi kozepen, hihetetlen bekessegben. Ejszaka nem tudtam aludni, annyira fajt a laban, ezert kiultem kicsit nezni a csillagokat a kerengore. Megbeszeltem magammal, hogy nem adhatom fel ilyen konnyen meg kell, hogy gyogyuljak. (remelem elobb utobb bevalik :) Reg nem figyeltem mar az ejszaka csendjet, ajanlom mindenkinek. Hullo csillag is volt, azt hiszem nem titok, mit kivantam.

Masnap tovabb indultunk Burgosba. Itt es most hatalmas beismerest kell tennem. Kb 12 kilometert csaltunk!!! Buszra szalltunk, hogy kikeruljuk a hatalmas ipari negyedeket, es leginkabb azert, hogy en aznap este is eljussak a szallasig. A spanyolok orultek, de azert tudnak elni. Ezen a heten, egy egesz heten at unneplik San Pedrot, es ezert egesz Burgosban  fiesta van. REngeteg gyerek programot szerveznek, koncertek, muveszeti vasarok, szoval volt musor boven. A gyerekekrol meg nem beszeltem, valami elkepesztoen sok a gyerek es a spanyolok mindenhova viszik oket, es nagy szeretettel bannak veluk. Nagyon nagyon cukik. Burgos egyebkent egy rendkivul elheto varos, hatalmas parkokkal. Amit semmikeppen sem szabad kihagyni az a katedralis, Spanyolorszag legnagyobb katederalisa. Majd 3 szaz evig epitettek, ezert kicsit kusza, de az ujvilagbol beomlo arnybol hihetetlen disziteseket hoztak letre. 2ºº7-ben be fejeztek nagyreszt a felujitasat, ezert talan soha meg ilyen teljes allapotaba nem lathatta senki a katedralist. Amulatba ejto latvany.

Egyebkent kicsit furcsa dolog a teljes elszigetelt vilagbol, a szellem varosok bekejebol becsoppenni a nagy varos forgatagaba. Jo is, rossz is, asszem inkabb rossz. De hat ez az ut az alkalmazkodasrol szol...

Masnap reggel 6-kor ujra uton voltunk, hogy atszelljuk a mezetat. Ez a hatalmas fennsik mintegy 1000 meterrel emelkedik a tengerszint fele. Eddig az uton nekem ez volt a kedvenc reszem. Termeszetesen ujbol mezok, mezok, no de milyen mezok? Hihetetlenul szepek. A 38 fok helyett kellemes szello, 28 fok. Es olyan erzese van az embernek, mintha az eg egybe erne a foddel. Alig varom, hogy vegre egy helyen fel tudjam tolteni kepeket, hogy ti is lassatok mirol is beszelek. Apro falvak, hegyi levego. Asszem meghallnek az unalomtol egy ilyen helyen hosszu tavaon, de most kifejezetten jol esik, es raadasul egy olyan helyen, ahol nincs mit csinalni, a zarandokok "raszorulnak", hogy egymast mulattassak.

MA Castrojeriz varosaba ertunk. Itt olyan, mintha a kozepkorban itt hagytak volna az emberek a videket, es azota nem valtozott volna semmi. Mintegy 4 kilometerrel a varos elott az ut szo szerint egy kolostor romon vezet at. Ertsd, ugy, hogy az aszvalt utat az oldalhajo boltivei, es oszlopai szegelyezik. Amikor eszreveszed, hova is vezet az ut eloszor nem hiszed el annyira abszurd. A romok kozott egy kis menedek is talalhato a zarandokok szamara. HA netan megegyszer jovok biztos, hogy itt toltok egy ejszakat. Majd elhagyva a kanyart meglat az ember egy hegyet, melyen lathato hogy egykor hatalmas erod, ma rom all. Illetve az alatta megbuvo varoskat. Kolostor, gotikus templom, meg ami kell. Hihetetleten milyen ertekek vannak itt a semmi kozepen.

Remelem innetol kezdve gyakrabban lesz internet, tobbet tudok irni. Nem gyozom elegszer hangsulyozni mennyire orulok, hogy kommenteltek, olvastok, velem vagytok. Nagyon szepen koszonom a leveleket is, remelem mindenkinek valaszoltam, ha nem sikitsatok. Drukkoljatok, hogy rendbe jojjon a labam.

HA megse lenne internet holnap, elore is NAGYON BOLDOG NEVNAPOT kivanok Sarinak!!!

Ja majd elfelejtettem mondani, holnap meg lesz a 350. kilometer. Durva, mi? HAt en se gondoltam volna... Azert a 800 meg messze van.

Millio puszi, from the road, from the middle of the nowhere.

B

DE tenyleg! Ma annak ellenere, hogy en tokre meg vagyok fazva, Julcsanak meg be van durranva a bal combja 38, ertsd harmincnyolc kilometert meneteltunk. Wow, buszkek vagyunk magunkra, nagyon :) NEm azert volt, kedves Feri, hogy elobb beerjunk a celba, hanem csak ugy kedvunk volt menni.

Hihetetlen, hogy nyertek a spanyolok, es en nem lattam vegig a meccset. AMi azt illeti az elso fel idot megneztuk, lattuk ujjongani azofra ferfi lakossaganak apraja nagyat (ami kb 12 fot szamlalt)majd elmentunk aludni a luxus fogadoba, ahol olyan cellat kaptunk, ahol csak ketten laktunk egy szobaba. El sem tudjatok kepzelni micsoda luxus itt, nem 100 masik ember labszagat szivni, horkolasat hallgatni.

Ma Beloradoban meg uszomedence is van, es a szallas donativ alapon mukodik, edik. Usztam napoztam, es meg arra is van energiam, hogy irjak, oh jehhhh.

Amiota nem irtam, mar tul vagyunk 250 km-en. Atkeltunk La Rioja mondakkal teli videken. (nem csak a mondakrol, hanem a kivalo borairol is hires) Egyet el kell, hogy meseljek. Santo Domingo de la Calzadaban esett meg az, hogy egy zarandok csalad fiaba beleszeretett a fogados lanya, mivel a fiu nem mutatott erdeklodest, ezert a lany egy ezust serleget rejtett a fiu csomagjai koze, majd bevadolta. Lopasert abban az idoben halal jart. Fel is akasztottak szegeny fiut. A szulei meg egyszer latni akartak halott fiukat. A fiu szuleinek csodallatos modon azt mondta, hogy meg el, es vivjak ki az igazsagat. A szulok elmentek a birohoz, aki epp vacsorajat fogyasztotta es elmondtak, hogy fiuk csodas modon meg el. A biro hitetlen volt es felkialtott, ugy el a ti fiatok, ahogy ez a kakas es tyuk az en tanyeromon. Ekkor csoda tortent es a szarnyasok eletre keltek, es felreppentek a biro asztalarol. Azota a Santo Domingo-i templomban tartanak egy tyukot, meg egy kakast. Szep mese nem? (Hozza tennem a katedralis, ahol a baromfiak laknak nagyon szep, de kicsit fura lehet, hogy mise kozben kukorekol a kakas :)

A taj kicsit megvaltozott, sokkal szarazabb, mediterranabb. Renegeteg szollot termesztenek elle, vege lathatatlan szollo foldek mellett jottem el. A mezok sem akarnak veget erni. Dimbek, dombok, egyszeruen gyonyoru. Kabocak nincsenek :)

Rengeteg emberrel talalkozunk. Fiatalok, idosek, kicsik, nagyok, nemetek, franciak, japanok, svedek, egy a kozos bennuk mind zarandokok. Egy olasz lany, elmondta a 4. igazsagot: Camino docet! Az az a camino tanit. Asszem leginkabb  azt tudod meg tanulni itt, amit meghallasz, amire eleg nyitott vagy. Hulianat kicsit beszippantotta az ut. Mindenben jelet lat, vonza az ut, hogy tovabb menjen. Nekem tegnap volt azert egy kis mely pontom. Nagyon megfaztam, faj a bokam, fejfajassal ebredtem, oleles hianyom van, es egyaltalan "fuck camino" erzesem volt, ahogy huliana mondana.  (kerlek ezt ne moderealjatok ki, mert nem hiszem, hogy van olyen ember, akinek ne lett volna ilyen erzese az ut alatt. Van egy tuti dopping, ha nagyon elfaradok kolcsonkerem Juli mp3 lejatszojat. Ma az utolso 12 kilometert eszre se vettem Andrea Bocelli tarsasagaban.

Meg egy dolgot, akartam megosztani veletek, Julival termesztesen mindenkit kibeszelunk. Ez szimpi, ez nem, ez helyes, ez gaz, tudjatok, hogy van ez. Shirley Maclain erre mond egy erdekes dolgot egyebkent felejtheto konyveben. (Julcsa hivta fel erre figyelmemet) Probaljatok ki! Ha van ott valaki a kozeletekben mutassatok ra, gondoljatok valamilyen rossz tulajdonsagara. Nezzetek meg, hogy all a kezetek. Egy ujjatok mutat a masikra es masik harom magatok fele nez. Ami rosszat eszre veszel masban az, haromszorosan van meg altalaban benned. TEhat ferre az itelkezessel.

Asszem mara is eleg sokat irtam.

Meg annyit, hogy Najera az orultek varosa volt. Tegnap jartunk arra San Perdro unnepen (ezek minden szetet nagyon megunnpepelnel) Raadasul egybe esett a foci dontovel, meg meg vasarnap is volt. Teljesen megorultek az emberek, vicces ruhakban, kalapokban kendokben voltak, ja es egy teljesen be kattant zarandokot uldozott a rendorseg a kavezo korul ahol ultunk... Teljesen, totalisan abszurdnak ereztuk a szitut. A zarandokot vegul elkaptak, es osszeolelkezve a randorokkel, akik kozben loptak nemi sult baranybordat elvonultak. Mi is elvonultunk az orult varosbol.

A tovabbia abszurd tortenesekrol majd kesobb. Holnap utan burgosba erkezunk talan ott lesz kicsit olcsobb internet kavezo.

Nagyon koszi ujfenn a kommenteket. Ha valaki privat levelet szeretne irni annak is orulok am, zborbi@yahoo.com ha valaki nem tudna.

Ja es a csigas linkeken fennhangon rohogtem az internet kavezoban :)

Pussz, vigyazzatok magatokra, elvezzetek ki a nyarat, gyalogoljatok kicsit hajnalban, halgassatok a csendet, gondoljatok rank!

Megyunk, csak mgyunk es ugy tunkk soha sem lesz vege. Probaljuk nem teljesitmeny orientaltan felfogni a dolgot, de azert mindig jo teljesiteni a napi adagot. Ferinek igaza van carpe diem.

Tobben serelmeztetek miert nem irok nevezetessegekrol, nos azert mert azt mindenki meg tudja nezni a neten. A kozben levo gondolatok azonban nem kiolvashatok semmiyen utikonyvbol. Anyukam azt mondta kisse osszeszedetlen vagyok. Elnezest, de 3º kilometer plusz varosnezesek utan nem annyira vagyok altalaban a toppon.

Eddig az abszolut kedvenc Estella volt. Fantasztikus, minden masodik haz gotikus alkotas, 3 fantasztikus temploma van, illetve itt van az egykori navarrai kiralyi palota. Itt vegre piacolhattam is kicsit, szoval ez volt az abszolut topp. Estella utan a szolofoldek kovetkeznek. A bor hazak egyikenek oldalan van egy kut ami allandoan bort ad a zarandokoknak a kozepkor ota. (nem volt finom a bor, de jo volt a hangulat :) Aztan egy fantasztikus kozepkori kut kovetkezett, majd Los Arcos lenyugozo katedralisa, melynek csodas rozsa udvaros kerengoje van.

Ja, Anyuka mondd meg Atyaeknak eddig  3 misen voltunk, es minden letezo templomba bemegyunk. Nem unalmasak, es legalabb ott elviselheto a hoseg :) Mar aldasban is reszesultunt egy kedves lengyel csoport papja altal, szoval nagy problema mar nem lehet.

Tegnap ejszakat Torres del RIo falucskaba toltottunk, ahol csak egy 22 fos haz van, nos nekunk persze mar nem jutott hely, ezert az ejszakat a teraszon toltottunk. Ugy aludtam el, hogy kozben az ezer meg egy millio csillagot bamultam. Azt hittem, hogy almot latok, mert az ejszaka kopepen meg jelent ket koverkes alak a matracunk mellett, olyanok voltak mint valami jelenes, ezert gondoltam csak nem batanak, es aludtam tovabb. Reggel Julcsa mondta, hogy a ket hazineni volt, es azert voltak ott, mert mindenkit betakargattak plusz egy pleddel aki a teraszon volt. Gondolhatjatok, mennyire faradt lehettem, hogy ez nem tunt fel, es lam reggelre tenleg plusz egy takaro volt rajtam. Julcsa azt mondta, neki meg az arcat is megsimogadtak :) Az ejszaka angyalai, hat nem edesek¿

Ma csucsot dontottunk 35 kilometert mentunk, du negyre ertunk Navarrebe, ahol a valtozatossag kedveert van egy gotikus templom, meg egy szep varos haza. Kozben elhagyuk Logronnont, az egy kicsit nagyobb varos, de ugyanaz a lenyeg :)

Ma van agyunk es ez nagyon nagyon boldogga tesz, hulla faradt vagyok. 3. foku egesi serulesek vannak a labamon, a kezemen nem mert hosszu ujju volt rajtam... A nap legerdekesebb embere egy angol katona, aki a kiralyi csalad kisereteben szolgalt, a welsi herceg kiseroje volt, tancolt a kiralynovel, majd irakban szolgalt. Lanyok nektek nagyon tetszene ;)

Zsombor, ha egyutt megyunk haza nem kell megvaltoztatni a jegyet.

Meg beszelunk, mara ennyit, mindjart ossze esek, holnap max 2º-at vagyok hajlando menni... Majd jelentkezem. CSok